Falutörténet

Rábahídvég

A falu fekvése, elhelyezkedése:

Rábahídvég a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megyében, Szombathelytől 23 km –re délre helyezkedik el. A község határát délről a Rába folyó szeli át.

Tengerszint feletti magassága: 177 -189

Földrajzi koordinátái: É. sz.: 47o 04’06” K.h.: 16o 44’38”

Szomszédos települések: északról Sorokpolány és Sorkifalud, délről Vasvár, keletről Püspökmolnári, nyugatról Egyházashollós.

Megközelítés:

Közúton: a 8 –as főút a község belterületén szeli a Rába folyót és halad át a falu nyugati területein. A főközlekedési útból ágazik a 8704 –es közút, amely Sorokpolány után csatlakozik a 86 –os főútba. Ugyancsak a községből indul a 8701 –es közút, amely Sárváron csatlakozik a 88 –as főútba.

Vasúton: A Szombathelyt Vasváron át Nagykanizsával összekötő vasútvonalon.

Vasútállomás: Püspökmolnári

Lakosság száma: 1027 fő (2009.12.31.)

Területe: 22,41 km2

Irányítószáma: 9777

Kistérség: vasvári kistérség

A falu nevéről:

A település nevét a történelem során több féle módon használták: a hivatalos iratokban megtalálhatjuk a Hydwegh, Hydvig, Hydneg, Hydweg, Rabahidvegh, Hidvegh, Hidvégh, Rába-Hidvég, Rábahidvég elnevezéseket. A Magyar Tudományos Akadémia nyelvi osztálya végül is a hosszú í –vel való használatot fogadta el helyesnek. Így a község neve ma Rábahídvég.

A falu címere:

A falu címere beszélőcímer. Egyenes állású, hullámos arany pólyával kettéosztott kék színű csücskös talpú pajzs, melynek alsó mezejében (heraldikailag) jobbra forduló, kardot markoló, levágott ezüst páncélos kar látható, felső mezejében pedíg vasszerkezetű ezüst híd. A pajzs felett aranyszínű lombos nemesi korona lebeg. A pajzs alatt kék hullámos szalagon ezüst betűkkel RÁBAHÍDVÉG felirat.

A címerpajzsot derékban kettéosztó hullámos arany pólya a Rába folyót szimbolizálja, míg a pólya felett átívelő ezüst híd a jelenhez való kötődést tükrözi, és mintegy beszélővé téve a címert a település nevére utal. A kardot markoló ezüst páncélos kar Bertha Györgyöt, mint a település jótevőjét jelképezi. A pajzs felett lebegő arany lombos nemesi korona a hagyományokhoz ragaszkodás jelképe és egyben Rábahídvég mezővárosi múltját jelzi.

Falutörténet

Rábahídvég a történelem során mindig jelentős rábai átkelőhely volt. Határában fontos római út haladt át.

A ma fellelhető írásos emlékek szerint:

Először 1265 –ben említik a falut Hydweg néven.

A település az Árpádok idején a bajor Hermán nemzetség ősi birtoka volt, akik azt 1280 –ban kapták a királytól. A család később felvette a Hidvégi nevet.

A Hídvégi család miután férfiágon kihalt, házasság útján 1420 –ban Polányi Gáspár sárvári várnagy szerezte meg a család birtokait.

A hídfő védelmére a falunak a középkorban vára is volt, melyet a török 1532 –ben elpusztított.

1547 –ben megyegyűlést és dunántúli rendek rendi gyűlést is tartottak itt.

1549 –ben a falu mezővárosi rangot kapott. Évente négyszer vásárt rendezhetett és árumegállítói joga is volt. A hidvégi hídon több mint 600 évig szedtek vámot.

A három részre szakadt ország állapota rányomta bélyegét a falu akkori mindennapjaira. A híd állapota leromlott, a kastély romokban állt, a közrend gyenge volt. Zavaros, nehéz évtizedek következtek.

1605 -ben a falu határában egyes források szerint egy, míg mások szerint két ütközet zajlott Bocskay hajdúi és a császáriak között.

Ekkoriban a birtokosok között találjuk a Polányit követően a Nádasdy, a Pető, Batthyány családot is.

A török kiűzését követően több vízimalom is épült. A XVIII. és XIX. század dinamikus fejlődést hozott a falunak. Bár a mezővárosi rangját elvesztette, a falu ennek ellenére gazdaságilag folyamatosan erősödött. Ezt bizonyítja a lakosság gyarapodása, melyet már a XVI. -tól nyomon tudunk követni.

A falu lakosságát mindkét világháborúban jelentős veszteségek érték. Az elsőben 506 –an vettek részt és 57 –en, míg a másodikban 39 –en szenvedtek hősi halált.

Falunknak is voltak híres szülöttei, akik közül Varga Imrét feltétlen megemlítenénk, aki itteni nemesi családban született és az 1848-49 –es szabadságharcok során a Komáromot védő helyőrség egyik vezérkari tisztje volt. Rajta kívül Gaiger László, Balogh Mihály, Porpáczy Károly önkéntesként vett részt a szabadságharcban.

A falu templomáról: a Szentháromság tiszteletére emelt római katolikus templom már 1342 –ben állt. A XVI. Század végén a reformáció terjedésével a protestánsok kezére került, amit 1674 ben az ellenreformáció során vettek vissza a katolikusok. Ezt követően 1697 –ben már plébániai iskola is létesült a mezővárosban.

A Szentháromság templomot a XVIII. Században többször átépítették és bővítették. Ekkor nyerte el jelenlegi barokk stílusú formáját ám főoltára és két mellékoltára a korai rokokó jegyeit viseli. Az utóbbiakat Dorfmeister István által 1773 –ban festett oltárképek díszítik. (Mára sajnos ezeknek a képeknek csak a másolatai láthatók, mert a pótolhatatlan festményeket nemrégiben ellopták.) A templom belső tere kitűnő akusztikájú, koncertezésre alkalmas.

1834 –ben a falu nagy részével együtt a templom is leégett, de rövidesen változatlan formában újjáépítették.

A falu egyéb jelentős műemlékei


Jelentős műemlék a Seebach család XIX. század első felében épült klasszicista, barokk jegyekkel kiegészített kastélya, melyben jelenleg az iskola működik. Külső felújítása 2009 -ben fejeződött be.

A falu másik ékessége az egykori népkultúrház, mai nevén Bertha György Művelődési Ház, melyet a névadó, a helybeli gróf nagylelkű adományából sikerült létrehozni.

A település természeti értékeiről: a folyóhoz közel agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. Alatta a Rába közép és újpleisztocén kavicstakarója terül el, míg a bereki területeken és a folyóparton holocén nyers öntéstalajok vannak. Az erdészet területén egy több szász éves kocsányos tölgy és egy szintén több száz éves csertölgy él. Az 1920 –as évek végén a Rábából egy lignitdarab került elő mely csertölgy maradványa. 1962 –ben pedig kavics alakúra koptatott uszadék fákat sodort partra a víz.

A falu 133ha belterülettel és 2108ha külterülettel rendelkezik.

Erdőállományai között az Alpokalja lucfenyveseitől a szajki gyertyános-tölgyesekig, az őrségi bakhátas erdei fenyvesektől a kisalföldi száraz cseresekig sok erdőtársulás megtalálható.

Készült Rábahídvég Önkormányzata megbízásából

- 2016 -